Hľadaný výraz: mt 13,1-23, Preklad: Maďarský - Karoli, Počet výsledkov: 1
| 1 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett. 2 És nagy sokaság gyülekezék õ hozzá, annyira, hogy õ a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala. 3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvetõ vetni, 4 És a mikor õ vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt. 5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. 6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott. 7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt. 8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. 9 A kinek van füle a hallásra, hallja. 10 A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban? 11 Õ pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. 12 Mert a kinek van, annak adatik, és bõvölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tõle, a mije van. 13 Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. 14 És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek: 15 Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket. 16 A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak. 17 Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották. 18 Ti halljátok meg azért a magvetõ példázatát. 19 Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljõ a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett. 20 A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja; 21 De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik. 22 A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. 23 A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. |
